Hivatalosan is elkezdődött a vámháború, és a folyamatosan növekvő vámok számos vállalatra is komoly hatással vannak.
A törölközőiparban ezek a magas vámok szintén jelentős hatással vannak a törölközőgyártó vállalatokra. Konkrétan, milyen szempontokban jelentkeznek ezek a hatások?
Szakmai elemzések szerint ezek elsősorban a vámok konkrét körében, a vállalatok piacszerkezetében, az ellátási láncolat elrendezésében és a reakcióképességben jelennek meg.
1. Exportorientált vállalatok: közvetlenül érintik az exportversenyképességet
Az exportorientált vállalatok, különösen azok, amelyek fő piaca az Egyesült Államok, valóban közvetlen hatást gyakorolnak az exportversenyképességre, és ennek következtében akár súlyos visszacsapódást is elszenvedhetnek.
Növekvő költségek és árversenyhátrány: Ha az vállalkozás fő exportpiacai (például az Egyesült Államok) vámot vetnek ki a törölközőkre, az exportköltségek növekednek. A vállalkozásoknak csökkenteniük kell az árakat vagy növelniük kell a termelékenységet, hogy elnyeljék a költségeket. Természetesen valószínűbb, hogy ezeket a költségeket a fogyasztókra fogják hárítani; ellenkező esetben ezek veszteséges megrendelésekhez vezethetnek.
Megrendelések átterelése: Számos nemzetközi vásárló valószínűleg átirányítja figyelmét alacsonyabb vámokkal rendelkező országokra (például Délkelet-Ázsia és India) beszerzés céljából, ami a törölközőgyártó vállalkozás piaci részesedésének csökkenéséhez vezet. Ugyanúgy, mint amikor jelenleg Brazíliából származó szójababot vásárolnak hazai felhasználásra.
Reakcióstratégia: Egyes vállalkozások valóban megkerülhetik a vámokat úgy, hogy gyárakat hoznak létre külföldön (például Vietnamban és Kambodzsában), de ez magával vonja a költségek áthelyezését és a beszerzési lánc újrastrukturálásának kockázatát. Kisebb és közepes vállalkozások számára ennek ellenére nem ajánlott kísérletezni ezzel.
2. A külföldi nyersanyagokra támaszkodó vállalatok: A költségnövekedés egyre élesebben érezhető
Nyersanyagárak emelkedése: Ha a vámok olyan nyersanyagok behozatalát érintik, mint a pamut vagy a kémiai szálak, akkor a vállalatok termelési költsége közvetlenül növekszik. Például, ha amerikai pamutra vagy egyes speciális nyomdaipari festékekre vagyunk utalva, akkor az adóemelés után a vállalatok haszonkulcsa jelentősen csökken.
Ellátási lánc módosítása: A jelenlegi helyzetben a vállalatnak alternatív beszállítókat kell keresnie, és új piacokat kell fejlesztenie, nem szabad egyetlen területre szorítkozni, mert ha probléma merül fel, az rögtön a vállalatot is érinti. Az új alternatív beszállítók és piacok rövid távon szembe nézhetnek a minőségingadozás vagy a gyenge alkupozíció problémájával, és ehhez idő kell, mire a helyzet normalizálódik.
3. Belföldi értékesítésre összpontosító vállalatok: A versenykörnyezet megváltozása
Vámemelkedések, az import árának növekedése, a hazai vállalatok hasznot húzhatnak az importált termékek árdrágulásából, a hazai piaci részesedés növekedhet.
Lehetséges kockázat: Ha a hazai törölközőipar egyszerre szembesül exportzavarokkal és nagyszámú vállalat átáll a belföldi értékesítésre, az túlkínálatot okozhat a hazai piacon, és árháborút válthat ki. Bár az árháborúk mindig jelen vannak, ezek az árháborúk még ijesztőbbek lehetnek.
4. Az iparág teljes körű hatása
A kis- és középvállalkozások nagyobb nyomás alatt állnak: A kis- és középvállalkozások önmagukban nem rendelkeznek erős pozícióval, hiányzik belőlük az alkupozíció, a technológia vagy a tőke. Ilyen piatkörnyezetben nagy az esélye annak, hogy csődbe jussanak a növekvő költségek vagy a csökkenő megrendelések miatt. Bár ez meg is érthető mint iparágkonszolidáció felgyorsulása, végül is csak azok a vállalatok maradnak fenn, amelyek az iparág vezetői és gerincei.
Technológiai fejlesztési nyomás: Hosszú távon a vámok nyomása kényszerítheti a vállalatokat arra, hogy növeljék automatizáltságukat és értékesebb termékeket fejlesszenek ki. Ez azt is eredményezi, hogy a vállalatoknak folyamatosan fejlődniük, növelniük kell a termelékenységet és csökkenteni a termelési költségeket. Ugyanakkor ez fejlesztési és átalakítási források befektetését igényli.
Összegzés:
Rövid távon a vámok növekedése akár 30-50%-os csökkenést eredményezhet a kiviteli törölköző vállalatok nyereségében, és néhány hatástalan vállalat kénytelen lehet elhagyni a piacot. Hosszú távon ez ösztönözheti az ipar újrastrukturálódását és technológiai fejlesztését. A konkrét hatások megítélése a vállalat saját rugalmasságával, politikai pufferrel (például támogatásokkal) és a globális gazdasági környezettel való összefüggésben történik.
EN
